Fókuszban

Nekrológ

Egy művészi pálya tükre

Marton László (1943–2019)

Hosszan tartó, súlyos betegség után meghalt Marton László a Vígszínház volt igazgatója, főrendezője, a Színház- és Filmművészeti Egyetem volt osztályvezető tanára. Egy rendező, színházvezető, színészpedagógus hosszú, gazdag pályája ért véget.

Ellenfény | 19. 09. 15.

Múltidéző

Aki egészen egyedül van

Ibsen: A nép ellensége - Katona József Színház

A Katona József Színház indulása óta hangsúlyosan törekedett arra, hogy klasszikus drámák olyan kortárs értelmezéseit mutassa be, melyek a jelen társadalmi-emberi viszonyait ábrázolják. A színház műsorának ma is ez adja az egyik rétegét, s ezt a hagyományt leginkább Zsámbéki Gábor rendezései képviselik. Ebbe a sorba illeszkedik legutóbbi munkája, az Ibsen művéből készült A nép ellensége is.

Szűcs Mónika-Sándor L. István | 19. 08. 6.

Múltidéző

A bosszú változatai

Az Elektra "színháztörténete"

Az Atreidák története az egyik legtöbbet feldogozott mitológiai téma a görög drámairodalomban, ugyanakkor az antik témák közül is ez kerül legtöbbször színpadra a magyar színházakban. Két hete a Szabadkai Népszínházban mutatták be az Oreszteiá-t, most Budaörsön kerül színre az Elektra, amely több (nemcsak antik) szerző drámája alapján készült. Ebből az alkalomból tekintjük át az Ellektra "színháztörténetét".

Ellenfény | 19. 03. 29.

Archívum/2018

„Egy igazi feleség"

Nóra – karácsony Helmeréknél – Katona József Színház

Az elmúlt évek egyik legsikeresebb magyar Ibsen-előadása a Katona József Színház Nóra – Karácsony Helmeréknél című produkciója. Székely Kriszta rendezését 2017-ben beválogatták a POSZT versenyprogramjába, ott megkapta a legjobb rendezés díját, a címszereplőt játszó Ónodi Esztert pedig a legjobb színésznőnek választotta a zsűri. A színházi kritikusok is ugyanezt az alakítását ítélték az évad legjobbjának. (Többen szavaztak rá a legjobb előadás, illetve a legjobb rendezés kategóriájában is.)

Sándor L. István | 19. 08. 1.

Archívum/2019

Kihívások

Thomas Bernhard magyar színpadokon

Miközben Thomas Berrnhardra (1931-1989) a magyar irodalmi közvélemény az egyik legnagyobb német íróként tekint, drámaíróként nem tartozik a magyar színház kedvelt szerzői közé. Másféltucat darabja közül csak néhány került itthon színpadra, de ezek sem arattak igazán átütő sikert. Nyilván azért, mert műveit alapvetően másfajta gondolkodás jellemzi, mint ami a magyar színházi (és színészi) rutin alapján könnyedén megszólaltatható lenne.

Bíró Kristóf | 20. 02. 13.

Archívum/2019

Nem marad más

Vaterland - Forte Társulat

A Forte Társulat A Trafóban mutatta be a Vaterland című előadását, amely elsősorban Thomas Berrnhard prózai munkáira épül. Rácz Attila állította össze a gazdag, többrétegű szövegkönyvet, amelyből Horváth Csaba izgalmas, többszólamú előadást rendezett. Ebben az erőteljes verbális réteghez hasonlóan meghatározó szerepe van a vizuális és a zenei hatásoknak is.

Sándor L. István | 20. 02. 13.

Archívum/2019

Apátlanság (Platonov)

2. rész

Csehov fiatal kori darabja Radnai Annamária fordításában először jelenik meg nyomtatásban. Az első rész az Ellenfény 2018/7. számának drámamellékleteként közöltük. A szöveg második része az Ellenfény 2019/1. számának drámamellékleteként olvasható.

Anton Pavlovics Csehov | 20. 02. 13.

Archívum/2018

Jaj, nők...!

Csehov: A Platonov - Katona József Színház, Kamra

A Platonov ránk maradt, öt-hat órányi játékidőt kívánó, szerteágazó szövegfolyamából minden rendezőnek és dramaturgnak meg kell alkotnia a saját Platonov-szövegét. A szerkesztés, húzás ennél az anyagnál meghatározó lépés. Székely Kriszta és Szabó-Székely Ármin határozottan, erős kézzel húznak: szinte minden utalás, ami a tábornokné anyagi helyzetére, birtokára, a bányára vonatkozik, a hitelezők, a váltók, a birtokokra ácsingózók, Vengerovicsék, a tábornok eltűnik a képletből.

Szemerédi Fanni | 19. 10. 8.

Archívum/2018

„Csehovból nehéz bármit is elengedni"

Beszélgetés Székely Krisztával és Szabó Székely Árminnal

Székely Kriszta (1982) manapság a legsikeresebb fiatal rendező, két alkalommal is elnyerte a legjobb rendezés díját a POSZT-on, több kategóriában is megkapta a színikritikusok díját. Állandó alkotótársa Szabó-Székely Ármin (1987) dramaturg. Nemcsak a legújabb előadásukról, a Csehov-dráma alapján készült Platonovról beszélgettünk velük, hanem korábbi munkáikról is , illetve arról a munkamódszerről, ahogyan dolgoznak, arról a szemléletmódról, ahogy a színházról gondolkodnak.

Szűcs Mónika | 19. 11. 17.