Szakmai szemmel

Körkérdésünkre válaszol Kovács Géza, Kuthy Ágnes, Mátravölgyi Ákos, Csató Kata, Asbóth Anikó, Rumi László, Pfeiffer Zsófia és Varga Péter, Tengely Gábor

2018. októberében rendezték meg Kecskeméten a Magyarországi Bábszínházak 14. Találkozóját. A fesztiválnak a kezdetektől / hosszú évek óta jellemzője az, hogy a bábos szakma tagjai végignézik az előadásokat, s nemcsak magánbeszélgetéseken, hanem moderált szakmai beszélgetéseken is reflektálnak egymás munkáira. A találkozó kapcsán a szakma néhány tagjához körkérdést intéztünk. Azt kértük, hogy az alábbi három kérdésre válaszoljanak:

1. Az elmúlt néhány évben melyek voltak azok a fontos bábszínházi előadások, amelyeket ajánlanál a tágabb színház szakma figyelmébe (amelyeket érdemes lenne megőrizni a színházi emlékezet számára)?

2. Mik a Magyarországi Bábszínházak 14. Találkozójának a szakmai tanulságai?

3. Hogyan látod most a magyarországi bábszínházak helyzetét?

Az alábbiakban a 2018. októberében beérkezett válaszok szerkesztett változatát közöljük.

 

Kovács Géza
Bábrendező, a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója

Kezdeném az idei Találkozó tanulságaival, már ha vannak ilyenek az én olvasatomban. Az első fontos dolog, hogy a Találkozó megőrizte találkozó jellegét. Amikor kigondoltuk és elindítottuk, alapvető célunk volt, hogy ne verseny legyen, ne válogatáson alapuló, ki a jobb demonstráció. Minden bábszínház tekintsen végig az adott időszak munkáján, bemutatóin, és ez alapján hozza el azt az előadást, amely számára a legfontosabb, vagy ami jelezheti, hol tart éppen. Saját döntés, saját felelősség. Senki nem válogat. Így sokkal tisztább a kép, amit meg akarunk mutatni önmagunkról, vagy amit meg tudunk mutatni önmagunkról. Tudom, hogy sokszor reprezentatív előadások kerülnek elénk, vagy inkább annak szánt művek, s nem mutatják meg az igazi hétköznapok minőségét, de valamit azért érzékelni lehet gondolkodásról, állapotokról. S ez igaz a mára vonatkoztatva is. Az évek során sajnos sok esetben érzékelni lehetett, ki topog ugyanott, miben ragadt meg, mit gondol a bábszínházról. Szurkoltunk szívünk mélyén, hogy legyen ezeken a helyeken változás, és legtöbbször a dialektika nem érvényesült. Folyton ugyanaz a folyó mosta a lábunkat. Ebben éppen ez a Találkozó hozott változást.

[…]

 

Kuthy Ágnes
Bábrendező, a kecskeméti Ciróka Bábszínház főrendezője

1. Azért nem szeretnék erre a kérdésre válaszolni, mert ahhoz, hogy a véleményemmel hiteles legyek, látom kellett volna országos szinten az elmúlt években készített előadásokat. Mivel a munkám és az elfoglaltságaim miatt kevésbé jutok el a budapesti bábszínházakba és a kecskeméti Cirókán kívül máshová, nem szeretnék egy leszűkített verzióból válogatni. Azt érezném, amit többször is megfogalmaztam a kritikusdíj kapcsán: a sajtóban megjelenik és fennmarad a színházi emlékezet számára egy lista, amelyet a bábszínházak szempontjából többnyire a kilométerek függvénye határoz meg.
Inkább azokat a bábrendezőket nevezném meg, akiknek a munkáit többnyire inspirálónak tartom mind a saját fejlődésem, mind a tágabb szakma számára: Veres András, Hoffer Károly, Somogyi Tamás, Vidovszky György, Kovács Géza, Markó Róbert, Bartal Kiss Rita. Természetesen ez is szubjektív. Mindegyik alkotónál más és más az az ok, ami miatt érdemes tanulni tőlük. Mindenesetre örömteli lenne, ha, hasonlóan a színházi rendezőkhöz, az említett nevek is forgalomban lennének.

[...]

 

Mátravölgyi Ákos
Tervező

1. Az alábbi tucat előadás, alkotó csapat számomra kedves, és ajánlanám „a tágabb színházi szakma figyelmébe": József és testvérei (Mesebolt Bábszínház), János vitéz (Vaskakas Bábszínház), A macskaherceg kilencedik élete (Maszkarok Társulat), Tíz emelet boldogság (Budapest Bábszínház–Mesebolt Bábszínház), Fabók Mancsi Bábszínházának az összes előadása!!!, Vitéz László – Az elásott kincs (Mesebolt Bábszínház), Batu-tá kalandjai (Vojtina Bábszínház), Medveének (Ciróka Bábszínház), Dobronka Cirkusz, világszám! (Magamura Alkotóműhely), A medve, akit Vasárnapnak hívtak (Kolibri Gyermek és Ifjúsági Színház), Hamupipőke (Ciróka Bábszínház), A lepkeoroszlán (Ciróka Bábszínház).
A felsorolásban Fabók Mancsi és az utolsó három előadásában alkotóként én is érintett vagyok, de gondolom ettől függetlenül ajánlhatom. Természetesen ha idejük és kedvük van, nézzenek sok-sok bábszínházi előadást produkciót!

[...]

 

Csató Kata
Bábrendező, az UNIMA Nemzetközi Bábművész Szövetség Magyar Központja elnöke

1. A teljesség igénye nélkül sorolok fontos bábszínházi előadásokat – sajnos nem minden előadás láttam az elmúlt pár évben, tehát csak azokról tudok írni, amiket láttam.
Az én ízlésemnek megfelelően a legfontosabb bábszínházi előadások a szombathelyi Mesebolt Bábszínháztól Baltasar Espinosa utolsó üdülése és üdvözülése, Krystyna Milobedzka: Haza, Dániel András: Kicsibácsi és Kicsinéni (meg az Imikém), Gimesi Dóra: Tíz emelet boldogság, Habermann Anna: Tamás könyve, Eric-Emmanuell Schmitt: Oszkár és Rózsa mami.
A kecskeméti Ciróka Bábszínházból Michael Morpurgo: A lepkeoroszlán, Gimesi Dóra: A csomótündér, Gimesi Dóra: Hamupipőke, Ulf Stark: Gabi és a repülő nagypapa;
A Mesebottól Gimesi Dóra: Amália. A Vaskakas Bábszínházból Szálinger Balázs: A halhatatlanságra vágyó királyfi, Szabó T. Anna: Anyajegy, Gimesi Dóra: Hamupipőke. A békéscsabai Napsugár Bábszínházból Lázár Ervin: Berzsián és Dideki, Usula Jones: A királykisasszony, aki nem mehetett el a bálba. A debreceni Vojtina bábszínházból Axel Hacke: A kis December király, a Budapest Bábszínházból Szálinger Balázs: A csillagszemű juhász, Lázár Ervin: A hétfejű tündér.
Az ESZME előadásai közül Luis Sepulveda: Repülési lecke kezdőknek (a Vaskakassal közös produkció), Gimesi Dóra: Az időnk rövid története. A MárkusZínháztól szinte bármelyik előadásuk, Fabók Mancsi bábszínházának szinte bármelyik előadása, a Magamura alkotóműhelytől a Dobronka cirkusz, világszám!, a Kerekasztal Színházi Nevelési Központtól Bartók Béla: Csend.

[...]

 

Asbóth Anikó
A debreceni Vojtina Bábszínház igazgatója, a Magyar Bábművészek Szövetsége elnöke

1. Hú, nehéz kérdés, mert sajnos kevés előadást látunk egymástól, a kecskeméti találkozó éppen azért nagyon jó, mert itt legalább látunk egy merítést.
Amit láttam és fontosnak gondolok: a Budapest Bábszínházban a Semmi című előadás és a Vihar, Szombathelyen a Dobronka cirkusz, világszám!, A hideg szív, a MárkusZínházban a Mátyás király szárnyai, a Cirókában a Lúdas Matyi és A lepkeoroszlán, a Vaskakasban A halhatatlanságra vágyó királyfi, Pályi János Vitéz Lászlója és, hogy hazabeszéljek, a Szerencsés János avagy az ördög három aranyhajszála vagy a Virágot lépő lány... de biztos vagyok abban, hogy ennél jóval több bábszínházi előadás érdemelné meg, hogy nyoma maradjon a színházi emlékezetben.

[...]

 

Rumi László
Bábrendező

1. Figyelemre méltónak gondolom Vidovszky kecskeméti rendezéseit: a Hamupipőkét, a Lúdas Matyit és A lepkeoroszlánt. Ez utóbbi jól tükrözi a mai magyar bábszínház fejlettségét: átgondolt, jól működő szcenika, következetes tárgyanimáció, kidolgozott színészi munka és az előadást szolgáló remek zenei megoldások. Nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő munka.
Nagyon érdekesek Somogyi Tamás és Halasi Dani előadásai. Használják és megújítják a hagyományos bábszínházi formanyelvet. Ami pedig ugyancsak lenyűgöző: Fabók Mancsi egy(?) kétszemélyes animációs színháza. Univerzális igényű, mélyen a magyar folklórban gyökerező, totális színház. Schneider Jankó is remekel, a kesztyűs játék az ő munkáiban új dimenziókat nyer. És fergeteges a humora.

[...]

 

Pfeifer Zsófia és Varga Péter
A Ziránó Bábszínház két tagja

1. A számunkra fontos bábszínházak (és az előadásaik) között elsőként szeretnénk megemlíteni a MárkusZínházat, ami egy családi bábszínház. Vajda Zsuzsanna, Pilári Gábor és gyermekeik, Lili és Áron az álmodói, létrehozói és éltetői a színházuknak. Minden helyzetben helytállónak érezzük, amit csinálnak, bármilyen körülmények között színházat tudnak teremteni, előadásaikon átsugárzik személyiségük és egyéniségük, ettől szerethetőek és élvezhetőek azok. Nem emelnénk ki külön egyik játékukat sem, mindegyikre érvényesek az előzőekben leírtak.
A listánkon a következő Fabók Mariann, aki egy istenadta tehetség. Fabók Mancsi Bábszínházának – amit élete párjával, Keresztes Nagy Árpáddal tartanak életben – minden előadását nagy szeretettel ajánljuk mindenkinek. Meséik, történeteik életminőséget javító, lélekemelő, káprázatos csodák.

[...]

 

Tengely Gábor
Bábrendező

1. Sokat gondolkodtam a kérdésen, hogy az elmúlt néhány évben melyek voltak a fontos bábszínházi előadások, de végül nem is tudok rá válaszolni.
Végigböngésztem a bábszínházak weboldalait. Olyan előadásokat kerestem, amik a műfaj szempontjából fontos újdonsággal szolgálhatnak azok számara, akik láttak már életükben bábszínházat.
Szomorúan konstatáltam, hogy nem igazan találtam ilyet.
Kétségtelen, hogy találtam jó, sőt, remek előadásokat (jó párat láttam, jó párról hallottam csak); olyanokat is, amelyek díjakat nyertek különböző szakmai megmérettetéseken (azért tudjuk, hogy e két kategória nem mindig fedi egymást); olyanokat is, amelyek életet próbáltak lehelni poros/elfeledett formákba; olyanokat is, amelyek talán még műsoron is vannak (az előadások zöme egy, esetleg két évadot ér meg vidéki bábszínházakban a bérletes rendszer jellegzetességei miatt, aztán a raktárba kerül az egész, ahonnan csak ritkán van kiút). De olyan előadást, ami valóban felrázta volna a műfajt, nem találtam.

 

A teljes cikk jelenleg csak nyomtatott formában olvasható az Ellenfény 2018/1. számában.

Az Ellenfény aktuális száma kapható a kiemelt hírlapárusító helyeken.
Az árushelyek listája itt olvasható.
Az aktuális és korábbi számok megvásárolhatók az Írók boltjában.

Az Ellenfény aktuális és korábbi számai megrendelhetők a kiadótól: ellenfeny@t-online.hu
Ára (mely tartalmazza a postaköltséget is): 495 Ft

 

 

 

 

19. 04. 29. | Nyomtatás |