Csomók és gombócok

Gimesi Dóra: A Csomótündér – Ciróka Bábszínház; Budapest Bábszínház

2013-ban jelent meg Gimesi Dóra mesekönyve, a Csomótündér. A címadó történetből még abban az évben Kuthy Ágnes rendezett nagyszerű előadást a kecskeméti Ciróka Bábszínházban. (Az előadás 2013-ban megkapta a legrangosabb magyar gyerekszínházi elismerést, az Üveghegy-díjat). 2017 szeptemberében a Budapest Bábszínház is bemutatta a mese színpadi változatát Tengely Gábor rendezésében. (Az előadás szerepelt Kecskeméten a Magyarországi Bábszínházak Találkozóján 2018 októberében.)

Szűcs Mónika

 

Egy hétköznapi mese

 

A mai írók számára nagy kihívást jelent mesét mondani. Gimesi Dóra könnyedén és jól mesél, különös, varázslatos, mégis ismerős és jólesően otthonos világokat teremt. Nem távoli korok királyfiairól és királylányairól szólnak, nem is sosem volt népi hagyományokba próbálja beilleszteni a történeteit, az ő meséi akár a mi történeteink is lehetnének. Gimesi Dóra meséi a jelenről beszélnek, a mai életünk örömeiről és problémáiról, köztünk élő mesehősökkel. Történeteit olvasva, darabjait nézve az a lelkesítő érzés fog el bennünket, hogy a mesék és mesehősök – királyfiak, királylányok, számtalan tündérek, toronyház-óriások, fáradt és zsémbes királyok, királynék – itt élnek velünk, bennünk, csak meg kell látni őket. Hiszen minden kisfiú és kislány királyfi és királylány, aki arra született, hogy felnőttként a saját életének királya és királynéja legyen. Ebből az alapvetésből mesél a Csomótündér is, amely Gimesi Dóra első mesekönyvének címadó története.

A Csomótündér egy egyszerű, hétköznapi, sokfelől ismerős történetet mond el két emberről, akiket véletlenszerűen egymás mellé sodort az élet. Egyetemistaként megszerették egymást, közös érdeklődésük is (a filmek iránt, amelyekben idegenek szállják meg a bolygót) összefűzte őket, így összeházasodtak, de idővel – bár közben gyermekük is született – szembe kellett nézniük azzal, hogy mégsem sikerült egy harmonikus közös életet kialakítaniuk. Ahogy teltek az évek, egyre kevésbé érezték azt, amit eleinte, hogy ők valóban összeillenek. Nem azok az élmények szaporodtak, amelyek hidat teremtettek volna köztük, hanem azok a feszültségek növekedtek, amelyek egyre távolabb taszították egymástól őket. Végül – ahogy az életben ilyen helyzetekben jobbára történik – az útjaik elváltak egymástól.

A hétköznapi történet azáltal válik mesévé, hogy Gimesi Dóra a hétköznapiban is képes felfedezni és láttatni a varázslatost, az ő jelen idejű meséiben természetes módon van jelen a csoda. A Csomótündérben elsősorban a címszereplő jelenti a csodás elemet, körülötte alakul ki a mesét átszövő különleges világ. „Van a világon egy csomó tündér, ezt mindenki tudja" – kezdődik a mese. „Tavasztündérek, konyhatündérek, villamosvezető-tündérek. De Csomótündér csak egyetlen egy volt." Róla, az 532 éves Apollóniáról szól a mese, aki még ennyi idősen is, 38 dioptriás szemüvege ellenére „látástól vakulásig csomózott": királyfiak és királylányok cipőfűzőit kötötte össze egy életre az általa mesterien alkalmazott örökcsomóval. Évszázadokig végezte kifogástalanul a munkáját, ám egy nap aztán bekövetkezett a baj: tévedésből az örökcsomóval azokat kötötte össze, akik nem egymásnak lettek teremtve. Így került össze Menyus királyfi és Panni királylány, bár mindkettőjüknek más párt rendelt volna a Csomóügyi Főosztály.

A családok széthullásának a mindennapokból ismerős folyamatára ad mesei magyarázatot a Csomótündér. De azáltal, hogy ezt meseként teszi, képes megemelni és mélyebb értelművé is tenni a történetet. A hétköznapi probléma mesei feldolgozása azt is mutatja, hogy nemcsak tragikusan vagy fájdalmasan lehet azt ábrázolni, amikor emberek, akik korábban összekötötték a sorsukat, elválnak egymástól. Hogy egyáltalán lehet erről a kérdésről beszélni, nemcsak indulatosan vagy keserűen hanem szépen és szelíden is. És arra is jó a mese, hogy megmutassa: az emberi (tündéri?) tévedésekre lehetséges jó megoldást is találni. Így a mesével találkozó gyerekek – akik talán a saját családjukban is megélik ezt a helyzetet – közelebb kerülhetnek ehhez a fájó, nehezen verbalizálható problémához.

 

A teljes cikk jelenleg csak nyomtatott formában olvasható az Ellenfény 2018/1. számában.

Az Ellenfény aktuális száma kapható a kiemelt hírlapárusító helyeken.
Az árushelyek listája itt olvasható.
Az aktuális és korábbi számok megvásárolhatók az Írók boltjában.

Az Ellenfény aktuális és korábbi számai megrendelhetők a kiadótól: ellenfeny@t-online.hu
Ára (mely tartalmazza a postaköltséget is): 495 Ft

 

19. 04. 29. | Nyomtatás |