„Mint a világvége"

Carly Wijs: Mi és ők – Orlai Produkció

A holland színész, drámaíró, rendező Carly Wijs (1966) a beszláni túszdráma tizedik évfordulójára, 2014-ben készítette el az eseményeket feldolgozó darabját. A Mi és ők (Nous/Eux – Us/Them) egy brüsszeli ifjúsági színház számára készült, és maga a szerző vitte színre. Rendezésében többfelé (pl. Londonban, Fokvárosban, Montrealban) játszották a darabot. A magyar előadás az első előadás, amelyet nem a szerző állított színpadra. Az Orlai Produkció bemutatóját Vilmányi Benett és László Lili szereplésével Fehér Balázs Benő rendezte.

Mátyás Edina

 

Elfelejtett Beszlán

 

Remek előadásban látható a Jurányiban a Mi és ők (Us/Them), amely – a saját erényeitől teljesen függetlenül – a szerző szándékait illetően némileg zavarba hoz. Miért idézi fel a többszáz ember (többségükben gyerek) halálával végződő túszdrámát? A feledésből akarja kiemelni a tragikus eseményeket? Információkat akar megosztani róluk? Emberileg akarja érthetővé (és ezáltal feldolgozhatóbbá) tenni a történteket? Figyelmeztetésnek szánja? Elrettentő mementót állít elénk? (Még nagyobb lesz a zavarunk, amikor a szerző nyilatkozataiból az derül ki, hogy a darab nem is középiskolásoknak készült, hanem 9-10 éves gyerekeknek. De ezt a szempontot most zárójelbe tehetjük, hisz az Orlai Produkció egyértelműen felnőtt közönségnek szánta az előadását.)

A 2004-ban Beszlánban történtek lassan valóban a feledésbe hullanak. Pedig a modernkori terrorizmusnak ez volt a második legsúlyosabb támadása. Carly Wijs maga is úgy tapasztalta (erről is egy interjúban beszélt), hogy a hozzá hasonló életkorú felnőttek már alig emlékeznek arra, hogy mi is történt Beszlánban. A következő nemzedékhez tartozó magyar alkotók viszont az előadás készítése előtt nem is hallottak a történtekről – legalábbis a nyilatkozataikból ez derül ki –, miközben valamennyiükben élénken élt a 2001-es New York-i terrortámadás emléke. Valószínűleg az előadás nézőinek többsége is hasonlóképp lehet ezzel. A World Trade Center leomlását újra és újra felidézik a hírek, filmek, tévéműsorok, miközben a Beszlánban történtek egyáltalán nincsenek jelen sem a magyar, sem a nyugat-európai közbeszédben.

Ebből a szempontból rendkívül fontos tett a Mi és ők bemutatója. De aki információkat remél a darabtól, annak csalódnia kell. Carly Wijs műve (ellentétben egy másik oroszországi terrortámadásra emlékeztető Nordosttal, amelyet néhány éve a Katona játszott) nem meséli végig az eseményeket. Csak fontos mozzanatokat, töredékeket emel ki belőle, sőt a darab számos utalását igazán csak akkor érti meg az ember, ha utána olvas a történteknek.

 

Gyermeki nézőpont

 

A Mi és ők abban is különbözik a Nordosttól, hogy nem különböző nézőpontokból (egy áldozat, egy terrorista és egy külső megfigyelő szemszögéből) idézi fel az eseményeket. Carly Wijs darabjának két szereplője van, mindketten a túszul ejtett gyerekek. A gyermeki nézőpont választása azért is fontos, mert ez felmenti az alól a kényszer alól a szerzőt, hogy pontosan (és részletesen) mesélje el az eseményeket. Egy gyermek intenzíven éli át, ami vele, körülötte történik, miközben nem érthet mindent, és arra sincs kényszere, hogy mindent megmagyarázzon, ok-okozati láncolatba próbáljon állítani, és ezzel mintegy értelmet (magyarázatot) adjon a felfoghatatlannak.

Carly Wijs darabja tehát egyáltalán nem akarja a teljes történetet elmondani. A tényeket nem egészíti ki fikcióval (pontosabban nem azért egészíti ki), hogy minden lekerekített és világos legyen. (A Beszlánban történteknek még mindig számos homályos pontja van, a visszaemlékezésekben, elemzésekben is rengeteg találgatást olvasni.) Ehelyett inkább egy-egy mélyebben átélt pillanatot nagyít ki, érdekességeket és furcsaságokat sorol, ebből épít fel egy különös, megrázó (de az előadás összhatásában mégiscsak játékos) világot.

A darab másik fontos jellemzője az általánosítás. A szövegből nem derül ki egyértelműen, hogy a Föld melyik pontján játszódik a történet, hogy kik állnak szemben kikkel, hogy milyen etnikai, hatalmi, katonai konfliktus részeként zajlott le a túszdráma. A darabban egyetlen konkrétum hangzik el: a történetet elbeszélő két gyerekek városától (aminek nincs neve a darabban) hetven kilométerre fekszik a határ, „aminek túloldalán van Csecsenföld, aminek a fővárosa Groznij".

 

A teljes cikk jelenleg csak nyomtatott formában olvasható az Ellenfény 2018/2. számában.

Az Ellenfény aktuális száma kapható a kiemelt hírlapárusító helyeken.
Az árushelyek listája itt olvasható.
Az aktuális és korábbi számok megvásárolhatók az Írók boltjában.

Az Ellenfény aktuális és korábbi számai megrendelhetők a kiadótól: ellenfeny@t-online.hu
Ára (mely tartalmazza a postaköltséget is): 495 Ft

 

19. 04. 29. | Nyomtatás |