Mivé tesz bennünket a hatalom?

Bertold Brecht: Félelem és fogcsikor – Színház- és Filmművészeti Egyetem; Rettegés és ínség a Harmadik Birodalomban – Stúdió K, k2 színház

Szinte egy időben két fontos előadás is született Bertolt Brechtnek a harmincas évek második felében írt darabjából, amely a Hitler hatalomra jutása utáni Németország mindennapjait, emberi viszonyait ábrázolja. Előbb a Színház- és Filmművészeti Egyetemen rendezett vizsgaelőadást Tárnoki Márk (Félelem és fogcsikor címmel), majd Benkó Bence és Fábián Péter rendezését a k2 színház és a Stúdió K mutatta be közös előadásként. A Rettegés és ínség a Harmadik Birodalomban nyilván nem „történelmi érdeklődésből" került most újból színre, hanem azért, mert segítségével a fiatal alkotók határozottan reflektálni tudtak korunkra.

Sándor L. István

 

Jelenetek a náci Németországból

 

Bertolt Brecht (1898–1956) azonnal elhagyta Németországot, amikor Hitler 1933-ban hatalomra került. (Előbb Ausztriába, majd Svájcba utazott, később Dániába, Finnországba, Svédországba ment.1 ) Az emigrációban írt darabjai közül az egyik első az 1935–38 között keletkezett Rettegés és ínség a Harmadik Birodalomban, ami először 1937-ben került színre Párizsban.

A Rettegés és ínség Brecht ritkán játszott művei közé tartozik. Magyarországon először 1958 novemberében mutatták be a Nemzeti Színházban Marton Endre rendezésében A rettegés birodalma címmel. (A népes szereplőgárdát felvonultató előadásban többek között Téri Árpád, Makay Margit, Apáthi Imre, Kállai Ferenc, Máthé Erzsi, Major Tamás, Makláry Zoltán, Horváth József játszott.) 1972 májusában a főiskolás Romhányi László rendezte a darabot az Ódry Színpadon (amelyben mások mellett a főiskolás Gálvölgyi János, Kern András, Hámori Ildikó és Borbás Gabi szerepelt). 1980-ban tévéjáték készült a műből (többek között Hámori Ildikó, Bubik István, Bánsági Ildikó, Margitai Ági szereplésével).

Emlékezetes előadás volt 1998 decemberében a Radnóti Színház bemutatója, amelyet Zsótér Sándor rendezett (és mások mellett Kováts Adél, Kulka János, Debreczeny Csaba és Görög László játszott benne). Zsótér még egyszer foglalkozott a darabbal: 2010-ben Félelem és macskajaj a Harmadik Birodalomban címmel készített előadást a színművészeti egyetemen. Ez a különös, vándorlós „lakásszínházi" bemutató is figyelmet keltett, sőt a POSZT versenyprogramjába is bekerült. (Borbély Alexandra, Ficza István, Huzella Júlia, Kovács Gergely, Neudold Júlia, Pálos Hanna, Radnai Márk, Rétfalvi Tamás, Simon Zoltán, Tasnádi Bence és Tóth Eszter játszott az előadásban.)

Ezután következett a két 2018-as bemutató, előbb januárban egy újabb egyetemi vizsgaelőadás Tárnoki Márk rendezésében, majd februárban a Stúdió K és a k2 színház közös bemutatója.

Brecht darabja 24 rövidebb-hosszabb jelenetből áll. Vannak köztük villanásnyiak, és vannak részletezőbbek, sőt olyanok is, amelyek akár egyfelvonásosnak is tekinthetők. Általában nem szokták mind a 24 jelenetet egyben eljátszani, többnyire csak egy füzér kerül belőlük színpadra. A mostani két bemutató is szelektál a Brecht-darabból, az egyik kilenc, a másik tíz jelenetet választ ki. Vannak olyanok, amelyek mindkét előadásban láthatók (de a sorrendjük más), és vannak, amelyek csak az egyik vagy a másik rendezésben szerepelnek.

A Rettegés és ínség különböző helyzetekben, különféle szereplőkkel mutatja be a 30-as évek második felének Németországát. A 24 jelenet alapvetően a mindennapokra, és ezen belül is elsősorban az emberi viszonyokra koncentrál. Ezen keresztül ábrázolja a náci hatalom kiépülését, szellemének elterjedését. A darab nem a hatalom természetét vagy ravasz technikáit vizsgálja, hanem a mindennapok emberének reakcióit, viselkedését, választásait. Mert alapvetően itt dől el, hogy mire képes a hatalom, hogy lesz-e ereje hozzá, hogy ideológiájának vagy érdekeinek megfelelően átformálja, sőt a szolgálatában állítsa az egész társadalmat.

Tárnoki Márkot, illetve Benkó Bencét és Fábián Pétert is alapvetően ez érdekelte, legalábbis előadásaikból ez tűnik ki. Különböző utakon indultak el, különféle módszereket választottak, de hasonló végeredményre jutottak: izgalmas emberi tablót vázoltak fel egy erős kényszerek között mozgó, feltartóztathatatlan katasztrófák felé haladó világról, amely az alkalmazkodás vagy a belenyugvás mellett egyre kevésbé enged más alternatívákat. De talán épp ez kényszeríthet ki hasonlóan határozott állampolgári válaszokat.

 

A teljes cikk jelenleg csak nyomtatott formában olvasható az Ellenfény 2018/2. számában.

Az Ellenfény aktuális száma kapható a kiemelt hírlapárusító helyeken.
Az árushelyek listája itt olvasható.
Az aktuális és korábbi számok megvásárolhatók az Írók boltjában.

Az Ellenfény aktuális és korábbi számai megrendelhetők a kiadótól: ellenfeny@t-online.hu
Ára (mely tartalmazza a postaköltséget is): 495 Ft

 

19. 04. 29. | Nyomtatás |