Március 20. az ASSITEJ Gyermekszínházi Világnapja. Ebből az alkalomból fogalmazta meg Yvette Hardie üzenetét, amely Novák János tolmácsolásában olvasható. Yvette Hardie üzentéhez két gyermek gondolatai is csatlakoznak.
Jókai Mór elbeszélése nyomán készült a Kolibri Színház új előadása. A kínai történetből Horváth Péter készített színpadi változatot (és ő írta dalszövegeket is), a távol-keleti hangzásokat felidéző zenét pedig Novák János szerezte, aki rendezte is az előadást.
A díjátadó ünnepséggel zárult a VIII. Kaposvári ASSITEJ Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálé, amelyen egy héten át az elmúlt két év legjobb hazai produkcióit láthatta a közönség.
Bár a Bárka elsüllyedt, leleményes Odüsszeusz – részben új legénységgel – rendíthetetlenül hajózik tovább a szemeteslapáton: nemrégiben a Marczibányi téren láthattuk őt felbukkanni.
Ha karácsony, akkor pompa, meseszerűség és ünnep. Vagyis Diótörő. Csajkovszkij utolsó színpadi művének irodalmi alapját E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje adja. Hoffmann titokzatos és költői mesevilága, az érdekes hangzású zene már az első balett koreográfiában – ami Marius Petipa nevéhez fűződik – is rabul ejtette a nézőket.
Ma kezdődik a Kolibri Ünnepi Mustra, melyen a 20. születésnapját ünneplő színház ad átfogó képet a törekvéseiről, eredményeiről. Erről beszél a vele készült interjúban Novák János, a színház igazgatója, az ASSITEJ magyar központjának elnöke . A fesztiválon a Kolibrival rokon törekvéseket képviselő külföldi társulatok is szerepelnek.
La Fontaine nevével előbb-utóbb minden alsó tagozatos gyerek találkozik az iskolában, ezért kézenfekvő és jó választásnak tűnik előadást készíteni számukra a fabulákból. A vállalkozás azonban számos problémát vet fel, amire a Badora Társulatnak nem sikerült meggyőző megoldást találnia.
Csupa "merev" fekete-fehér ünneplőbe öltöztetett gyerek. A mese mégiscsak egészen színes - póztalanul. Gyerekek játszanak felszabadultan egy színpadon, s játékuk már-már eszköztelen, mégis annyira hiteles, hogy máig őrzöm a végső "poént": "- hát értem én, hát értem én... itt egy leány, ott egy legény..."
A DESZKA fesztivál gyerekprogramja egy olyan előadással folytatódott, amelyről nehéz megállapítani, hogy a szervezők miért is hívták meg a találkozóra. Ugyanis se drámai alapja, sem színházi értékei nincsenek.
2009. március 4-én a debreceni DESZKA Fesztiválon volt a Líra és epika visszaolvasó-próbája, a temérdek fesztiválprogram és előadás közül az egyik legélvezetesebb, ezért joggal lehetett bizakodni a méltó folytatásban: a bemutató április 9-én volt a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban.
Fodor Tamás összetéveszthetetlen stílusú, egészen egyedi szemléletű gyerekszínházi rendezései játékosságot és intimitást egyesítenek. A Rettentő görög vitéz az eddigi legjobb (gyerekszínházi) munkáival (a Rózsa és Ibolyával, a Csipkerózsikával) említhető egy sorban. A rendezővel az előadások színházi nyelvéről beszélgettünk.
Az Ellenfény legújabb száma interjút közöl Fodor Tamással, aki a magyar színházművészet egyik legtapasztaltabb, legizgalmasabb alakja. Bár sokan még mindig a 70-es évek legendás Stúdió „K"-jával kapcsolják össze nevét, azóta újabb legendákat teremtett. Egyrészt egyedi hangú, formavilágú gyerekelőadások sorozatával jelentkezett, amely a műfaj hazai történetének kétségtelenül legfontosabb alkotásai. Emellett felnőttszínházként is izgalmas műhelyként dolgozik a Stúdió „K". Az alábbi beszélgetés - bár alapvetően a gyerekelőadásokról szól - Fodor Tamás színházi szemléletének számos összetevőjét felvillantja.