A remény színháza, a gyerekszínház

Gyerekszínházi Világnap

Március 20. az ASSITEJ Gyermekszínházi Világnapja. Ebből az alkalomból fogalmazta meg Yvette Hardie üzenetét, amely Novák János tolmácsolásában olvasható. Yvette Hardie üzentéhez két gyermek gondolatai is csatlakoznak.

Yvette Hardie | 19. 03. 20.

Közel és mégis távol

A császárfiú álma – Kolibri Színház

Jókai Mór elbeszélése nyomán készült a Kolibri Színház új előadása. A kínai történetből Horváth Péter készített színpadi változatot (és ő írta dalszövegeket is), a távol-keleti hangzásokat felidéző zenét pedig Novák János szerezte, aki rendezte is az előadást.

Sándor L. István | 18. 11. 23.

VIII. Kaposvári Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálé

2016. május 2–7.

A díjátadó ünnepséggel zárult a VIII. Kaposvári ASSITEJ Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálé, amelyen egy héten át az elmúlt két év legjobb hazai produkcióit láthatta a közönség.

Szűcs Mónika | 16. 04. 27.

Játékos utazás

Philippe Genty: Odüsszeusz szemeteslapáton – Bárka produkció

Bár a Bárka elsüllyedt, leleményes Odüsszeusz – részben új legénységgel – rendíthetetlenül hajózik tovább a szemeteslapáton: nemrégiben a Marczibányi téren láthattuk őt felbukkanni.

Szűcs Mónika | 15. 05. 27.

Hógolyó, cukor és Marika

Diótörő – Szegedi Kortárs Balett

Ha karácsony, akkor pompa, meseszerűség és ünnep. Vagyis Diótörő. Csajkovszkij utolsó színpadi művének irodalmi alapját E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje adja. Hoffmann titokzatos és költői mesevilága, az érdekes hangzású zene már az első balett koreográfiában – ami Marius Petipa nevéhez fűződik – is rabul ejtette a nézőket.

Szabó Imola Julianna | 13. 01. 17.

Generációk közötti párbeszéd

Beszélgetés Novák Jánossal

Ma kezdődik a Kolibri Ünnepi Mustra, melyen a 20. születésnapját ünneplő színház ad átfogó képet a törekvéseiről, eredményeiről. Erről beszél a vele készült interjúban Novák János, a színház igazgatója, az ASSITEJ magyar központjának elnöke . A fesztiválon a Kolibrival rokon törekvéseket képviselő külföldi társulatok is szerepelnek.

Sándor L. István | 12. 01. 9.

Tanulság nélkül

La Fontaine: Állatmesék – Badora Társulat

La Fontaine nevével előbb-utóbb minden alsó tagozatos gyerek találkozik az iskolában, ezért kézenfekvő és jó választásnak tűnik előadást készíteni számukra a fabulákból. A vállalkozás azonban számos problémát vet fel, amire a Badora Társulatnak nem sikerült meggyőző megoldást találnia.

Szűcs Mónika | 10. 10. 14.

Képek a tükörben...

Portréféle Fodor Mihályról

Csupa "merev" fekete-fehér ünneplőbe öltöztetett gyerek. A mese mégiscsak egészen színes - póztalanul. Gyerekek játszanak felszabadultan egy színpadon, s játékuk már-már eszköztelen, mégis annyira hiteles, hogy máig őrzöm a végső "poént": "- hát értem én, hát értem én... itt egy leány, ott egy legény..."

Tóth Zsuzsanna | 09. 10. 30.

Nem minden fénylik...

Tömöry Márta-Korcsmáros György: Csizmás kandúr - Veszprémi Petőfi Színház

A DESZKA fesztivál gyerekprogramja egy olyan előadással folytatódott, amelyről nehéz megállapítani, hogy a szervezők miért is hívták meg a találkozóra. Ugyanis se drámai alapja, sem színházi értékei nincsenek.

Sándor L. István | 10. 03. 12.

Az irodalom birodalmában

Szabó Borbála-Varró Dániel: Líra és epika - KoMa Társulat, Móricz Zsigmond Színház

2009. március 4-én a debreceni DESZKA Fesztiválon volt a Líra és epika visszaolvasó-próbája, a temérdek fesztiválprogram és előadás közül az egyik legélvezetesebb, ezért joggal lehetett bizakodni a méltó folytatásban: a bemutató április 9-én volt a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban.

Sors Vera | 09. 06. 1.

A bábok tekintete

Beszélgetés Fodor Tamással

Fodor Tamás összetéveszthetetlen stílusú, egészen egyedi szemléletű gyerekszínházi rendezései játékosságot és intimitást egyesítenek. A  Rettentő görög vitéz az eddigi legjobb (gyerekszínházi) munkáival (a Rózsa és Ibolyával, a Csipkerózsikával) említhető egy sorban. A rendezővel az előadások színházi nyelvéről beszélgettünk.

Sándor L. István | 09. 05. 10.

Nem muszáj hősnek lenni

Beszélgetés Fodor Tamással

Az Ellenfény legújabb száma interjút közöl Fodor Tamással, aki a magyar színházművészet egyik legtapasztaltabb, legizgalmasabb alakja. Bár sokan még mindig a 70-es évek legendás Stúdió „K"-jával kapcsolják össze nevét, azóta újabb legendákat teremtett. Egyrészt egyedi hangú, formavilágú gyerekelőadások sorozatával jelentkezett, amely a műfaj hazai történetének kétségtelenül legfontosabb alkotásai. Emellett felnőttszínházként is izgalmas műhelyként dolgozik a Stúdió „K". Az alábbi beszélgetés - bár alapvetően a gyerekelőadásokról szól - Fodor Tamás színházi szemléletének számos összetevőjét felvillantja. 

Sándor L. István | 09. 02. 15.