1977. december 10-én szombaton mutatta be a Lőrinc pap téri pincehelyiségben a Stúdió „K" a Woyzecket. Az előadás nemcsak az együttes életében, hanem a hazai Büchner- (és Woyzeck-)játszás történetében is fontos fordulópont. Sőt a magyar színházművészet egészében is kiemelkedő esemény.
Nemrég jelent meg a Szabadságszigetek című könyv, amely Fodor Tamás és a Stúdió „K” történetét tekinti át 1978-ig. A beszélgetéseket, emlékezéseket, előadás-rekonstrukciókat, elemzéseket tartalmazó kötetből azt a részletet idézzük, amelyben Fodor Tamás az Orfeóval való találkozásáról mesél. Az Orfeo színházi csportja a Stúdió "K" elődje.
Most 50 éve, hogy bemutatta első előadását a Stúdió „K", akkor még Orfeo Stúdió néven. A Fodor Tamás vezette amatőr színházi csoport ugyanis része volt egy nagyobb művészeti-politikai csoportosulásnak, a Malgot István vezette Orfeónak, amely a 70-es évek elejének legfontosabb autonóm társadalmi, kulturális törekvéseit összegezte. Részlet a Szabadságszigetek című könyvből.
Benkó Bence és Fábián Péter rendezését közös előadásként a mutatta be k2 színház és a Stúdió K. A Rettegés és ínség a Harmadik Birodalomban nyilván nem „történelmi érdeklődésből" került most újból színre, hanem azért, mert segítségével a fiatal alkotók határozottan reflektálni tudtak korunkra.
Ötven éve, 1971. november 13-án mutatta be a Stúdió „K” elődje, az Orfeo Stúdió első előadását, az Etoile-t. Az évfordulóra emlékezve Fodor Tamással a próbákról, a történetről és a szereposztásról beszélgettünk. Részlet a Szabadságszigetek című könyvből.
November 13-án fogadta el a magyar országgyűlés azt az adóügyi törvénymódosítást, amely megszüntette az előadó-művészeti szervezetek tao-támogatásának lehetőségét. A tao megszüntetése súlyos helyzetbe hozta a színházakat, leginkább a függetleneket, a befogadó helyeket, a magánvállalkozásokat. Sorozatunkban közülük mutatunk be néhányat. Elsőként a Stúdió K Színház vezetőivel beszélgettünk, Imely Zoltán ügyvezetővel és Nagypál Gábor volt művészeti vezetővel.
A holland színész, drámaíró, rendező Carly Wijs (1966) a beszláni túszdráma tizedik évfordulójára, 2014-ben készítette el az eseményeket feldolgozó darabját. A Mi és ők (Nous/Eux – Us/Them) egy brüsszeli ifjúsági színház számára készült, és maga a szerző vitte színre. Rendezésében többfelé (pl. Londonban, Fokvárosban, Montrealban) játszották a darabot. A magyar előadás az első előadás, amelyet nem a szerző állított színpadra. Az Orlai Produkció bemutatóját Vilmányi Benett és László Lili szereplésével Fehér Balázs Benő rendezte.
November 13-án fogadta el a magyar országgyűlés azt az adóügyi törvénymódosítást, amely megszüntette az előadó-művészeti szervezetek tao-támogatásának lehetőségét. Ez súlyos helyzetbe hozta a színházakat, leginkább a függetleneket, a befogadó helyeket, a magánvállalkozásokat. Sorozatunkban közülük mutatunk be néhányat. Másodikként az Orlai Produkció vezetőjével, Orlai Tiborral beszélgettünk a magán- és független színházak helyzetéről, a tao eltörlése teremtette krízisről, a lehetséges lépésekről, az Orlai Produkció törekvéseiről, működéséről.
Fodor Tamás 75 éves. Ebből az alkalomból közlünk néhány gondolatot, amely jellemzi alkotói szemléletét, illetve az általa vezetett legendás Stúdió „K" munkamódszerét.
Hangzatos, sőt kissé bombasztikus címe ellenére A harag napja napjainkban játszódó, hétköznapi történetet jelenít meg. Ráadásul Schilling Árpád rendezése – és a benne szereplő nagyszerű színészek – mindezt nagyon egyszerű színházi eszközökkel teszik, amelyek – a groteszk felhangok ellenére is – alapvetően bensőséges hatást keltenek.