„Miért van az ember?"

Büchner: Woyzeck - Stúdió "K" (1977)

1977. december 10-én szombaton mutatta be a Lőrinc pap téri pincehelyiségben a Stúdió „K" a Woyzecket. Az előadás nemcsak az együttes életében, hanem a hazai Büchner- (és Woyzeck-)játszás történetében is fontos fordulópont. Sőt a magyar színházművészet egészében is kiemelkedő esemény.

Sándor L. István | 21. 01. 18.

A partizán attitűd

Az Orfeo Stúdió megalakulása

Nemrég jelent meg a Szabadságszigetek című könyv, amely Fodor Tamás és a Stúdió „K” történetét tekinti át 1978-ig. A beszélgetéseket, emlékezéseket, előadás-rekonstrukciókat, elemzéseket tartalmazó kötetből azt a részletet idézzük, amelyben Fodor Tamás az Orfeóval való találkozásáról mesél. Az Orfeo színházi csportja a Stúdió "K" elődje.

Sándor L. István | 21. 01. 12.

Megváltoztatni a világot

Az Orfeo, az Orfeo Stúdió és az Etoile

Most 50 éve, hogy bemutatta első előadását a Stúdió „K", akkor még Orfeo Stúdió néven. A Fodor Tamás vezette amatőr színházi csoport ugyanis része volt egy nagyobb művészeti-politikai csoportosulásnak, a Malgot István vezette Orfeónak, amely a 70-es évek elejének legfontosabb autonóm társadalmi, kulturális törekvéseit összegezte. Részlet a Szabadságszigetek című könyvből.

Sándor L. István | 21. 01. 11.

„Pesti kabaré"

Bertolt Brecht: Rettegés és ínség... – Stúdió K, k2 színház

Benkó Bence és Fábián Péter rendezését közös előadásként a mutatta be k2 színház és a Stúdió K. A Rettegés és ínség a Harmadik Birodalomban nyilván nem „történelmi érdeklődésből" került most újból színre, hanem azért, mert segítségével a fiatal alkotók határozottan reflektálni tudtak korunkra.

Sándor L. István | 19. 03. 24.

Etoile

A Stúdió "K" elődje, az Orfeo Stúdió első előadása

Ötven éve, 1971. november 13-án mutatta be a Stúdió „K” elődje, az Orfeo Stúdió első előadását, az Etoile-t. Az évfordulóra emlékezve Fodor Tamással a próbákról, a történetről és a szereposztásról beszélgettünk. Részlet a Szabadságszigetek című könyvből.

Sándor L. István | 11. 11. 15.

Addig csak túlélésről lehet szó

Beszélgetés Imely Zoltánnal és Nagypál Gáborral

November 13-án fogadta el a magyar országgyűlés azt az adóügyi törvénymódosítást, amely megszüntette az előadó-művészeti szervezetek tao-támogatásának lehetőségét. A tao megszüntetése súlyos helyzetbe hozta a színházakat, leginkább a függetleneket, a befogadó helyeket, a magánvállalkozásokat. Sorozatunkban közülük mutatunk be néhányat. Elsőként a Stúdió K Színház vezetőivel beszélgettünk, Imely Zoltán ügyvezetővel és Nagypál Gábor volt művészeti vezetővel.

Sándor L. István | 18. 12. 3.

„Mint a világvége"

Carly Wijs: Mi és ők – Orlai Produkció

A holland színész, drámaíró, rendező Carly Wijs (1966) a beszláni túszdráma tizedik évfordulójára, 2014-ben készítette el az eseményeket feldolgozó darabját. A Mi és ők (Nous/Eux – Us/Them) egy brüsszeli ifjúsági színház számára készült, és maga a szerző vitte színre. Rendezésében többfelé (pl. Londonban, Fokvárosban, Montrealban) játszották a darabot. A magyar előadás az első előadás, amelyet nem a szerző állított színpadra. Az Orlai Produkció bemutatóját Vilmányi Benett és László Lili szereplésével Fehér Balázs Benő rendezte.

Mátyás Edina | 19. 03. 25.

Milyen alapon működjünk?

Beszélgetés Orlai Tiborral

November 13-án fogadta el a magyar országgyűlés azt az adóügyi törvénymódosítást, amely megszüntette az előadó-művészeti szervezetek tao-támogatásának lehetőségét. Ez súlyos helyzetbe hozta a színházakat, leginkább a függetleneket, a befogadó helyeket, a magánvállalkozásokat. Sorozatunkban közülük mutatunk be néhányat. Másodikként az Orlai Produkció vezetőjével, Orlai Tiborral beszélgettünk a magán- és független színházak helyzetéről, a tao eltörlése teremtette krízisről, a lehetséges lépésekről, az Orlai Produkció törekvéseiről, működéséről.

Sándor L. István | 18. 12. 9.

Töredékek egy gondolatrendszerből

Fodor Tamás és a Stúdió "K" esztétikájából

Fodor Tamás 75 éves. Ebből az alkalomból közlünk néhány gondolatot, amely jellemzi alkotói szemléletét, illetve az általa vezetett legendás Stúdió „K" munkamódszerét.

Sándor L. István | 17. 09. 3.

Ha kötéltánccá válik az élet

A harag napja – Krétakör

Hangzatos, sőt kissé bombasztikus címe ellenére A harag napja napjainkban játszódó, hétköznapi történetet jelenít meg. Ráadásul Schilling Árpád rendezése – és a benne szereplő nagyszerű színészek – mindezt nagyon egyszerű színházi eszközökkel teszik, amelyek – a groteszk felhangok ellenére is – alapvetően bensőséges hatást keltenek.

Szűcs Mónika és Sándor L. István | 17. 03. 2.

TOVÁBBI ÍRÁSAINK